Az ünnep célja, hogy az összes szentet – nemcsak azokat, akiket az Egyház külön szentnek nyilvánított – egy közös napon ünnepeljük.
Az ünnepi mise könyörgése ki is nyilvánítja:
"Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat".

Az ünnepet Keleten már 380-ban megtartották, és az összes vértanúra emlékeztek ezen a napon.
A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére.
III. Gergely pápa (731-741) a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette.
IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet.

Mindenszentek napja hazánkban 2001. óta újra munkaszüneti nap.