A Kalocsa—Kecskeméti Főegyházmegye, a Rokonok és Tisztelői a gondviselő Isten akaratát elfogadva tudatják, hogy

Cselik László
ny. fajszi plébános

életének 75., áldozópapságának 52. évében, rövid betegség után, 2021. január 21—én a Szent Utravalóval megerősítve a székesfehérvári kórházban visszaadta lelkét Teremtőjének.

Az örökkéválóságba költözött Paptestvérünk lelki üdvéért 2021. január 29—én, pénteken 13.00 órakor mutatunk be koncelebrált engesztelő szentmisét a kalocsai Főszékesegyházban.
Ezt követően megfáradt testét végakaratának megfelelően a feltámadás hitével és reményével a helyi temető papi kriptájába helyezzük örök nyugalomra.

Elhunyt Oltártestvérünk 1946. július 23-án született Homokmégyen.
1969 június 20-án nyerte el a papszentelés kegyelmét Kalocsán.

Lelkípásztori szolgálatát a Hercegszántói Plébánia káplánjaként kezdte meg.
1970-töl Jánoshalmán,
1975-től Bátyán,
1977-től a keceli Szentháromság Plébánián,
1981-től a Baja—Belvárosi Plébánián szolgálta Isten népét ugyanezen beosztásban.
1982-től helyettes plébánosként szolgált Bátyán és Dunaszentbenedeken.
1984-től bátyai plébánosként munkálkodott az Úr szőlőjében.
1987-től ismét jánoshalmi lelkipásztori szolgálat következett Testvérünk életében.
1988-tól a bajai Szent Antal Plébánia lelkészeként tevékenykedett,
1989-től ellátta az érsekcsanádi hivek lelki gondozását is.
1990-ben a Magyar Pálos Rendbe távozott.
1991-ben visszatért a Föegyházmegyébe és a Szakmári Plébánia plébániai kormányzójaként folytatta szolgálatát.
1992-ben plébánosi kinevezést kapott a Hercegszántóí Plébániára,
1994-től a Csávolyi Plébánián működött ugyanezen megbízatással, oldallagosan ellátva Borota és Rém településeket is.
1995-ben a Baja-Bevárosi Plébánia kisegítő lelkészeként folytatta a lelkipásztorkodást, majd a bajai Szent István Plébánia plébániai kormányzója és a Szeremlei Plébánia hítoktatója lett.
1996-ban garai plébánosként szolgálta a rábizottakat, oldallagosan ellátta Bácsszentgyörgy települést is. Plébániai kormányzoként még ugyanebben az évben visszatért a bajai Szent István Plébáníára.
Ezen megbizatása keretében
1996-97-ben ellátta a Garai és a Bácsszentgyörgyi Plébániákat.
1997-98-ban plébániai kormányzó volt Szeremlén is,
1997-99-ben pedig a bajai Szent István Plébániáról elátta a Bátmonostor-i Plébániát is.
2000-ben plébánosi kinevezést kapott Kunszentmiklósra.
2001-ben a piarista noviciátusba távozott.
2003-ban visszatért a Föegyházmegyébe és a Bácsbokodi Plébánia plébánosaként folytatta szolgálatát. Oldallagusan ellátta a Bácsborsódi Plébániát is.
2006-tól kisegítő lelkészként működött a Felsőszentiváni Plébánián, majd
2007-től a Pécsi Egybázmegyében lelkipásztorkodott.
2011-ben visszatért a Főegyházmegyébe és a Miskei Plébánia plébánosaként,
2012-től császártöltési plébánosként,
2014-től az Akasztói Plébánia plébánosként,
2O15-től kelebiaí plébánosként,
2016-től pedig a Fajszi Plébánia plébánosaként szolgálta híveit.
2018-ban Főpásztora nyugállományba helyezte.

Még ebben az évben a Székesfehérvári Egyházmegyébe távozott és nyugdíjasként ott végzett lelkipásztori szolgálatot rövid betegséget követő haláláig.


" .. nincsen itt maradandó hazánk" * (Zsid13,l4)


Kalocsa, 2021. január 25.